Koppano Szandra 2024-06-26
Szerencsejáték

„Gyakran halljuk vagy olvassuk, hogy mindenki a saját sorsának kovácsa. Ezzel egyet is tudok érteni bizonyos szinten, viszont elfogadjuk vagy sem, sok minden múlik a véletlenen is. A szerencsén, vagy hívja mindenki úgy, ahogy akarja. Sokat tudunk tenni annak érdekében, hogy elérjük céljainkat az életben. Itt arra gondolok, hogy szorgalmasan dolgozunk azért, hogy szakmai előrehaladást érjünk el, például, ha iskolás korunkig tekintünk vissza, akkor sokat tanultunk azért, hogy adott esetben jó minősítéssel végezhessük a tanévet. Nagyobb korban különféle tantárgyversenyeken, megmérettetéseken, képzéseken veszünk részt a könnyeb érvényesülés érdekében. Egyetemen olyan dolgokat tanulunk, amilyen téren majd dolgozni szeretnénk. Ez nem szerencsejáték, ez jó esetben komolyan és részletesen megtervezett út. Később a munkahelyen is úgy igyekszünk teljesíteni, hogy egy biztos anyagi hátteret tudjunk megteremteni a háborítatlan élethez és ahhoz, hogy a személyes igényeinket ki tudjuk elégíteni.


Hol húzódik a tudatos döntés és a dolgok spontán alakulásának határa?
Azonban van úgy néha, hogy az élet felülírja a terveinket. Van, hogy akaratunktól függetlenül kell meghoznunk olyan döntéseket, amiknek komoly kihatása van a sorsunkra nézve. Van, hogy nem tudhatjuk, bármennyit is próbálunk kalkulálni és mérlegelni, azt, hogy a döntés meghozatala után, valójában hogyan is halad tovább a sorsunk. Ez a szerencsejáték. Döntesz, és vársz, miközben bízol a legjobban. Akár a szerencsejáté során, amikor fogadsz, de nincs behatásod a játék alakulására. Miután megtetted a téted, szurkolhatsz, hogy szerencséd legyen, hogy a számodra legoptimálisabb variánst dobja a gép. Néha így van az életben is. Legjobb tudásunk szerint dönteni, majd bízni a legjobban.”